Az Amber Smith még mindig jó. De hogy szóljon is valamiről a cikk; kötelező gonoszkodás, elnézést kérő dicséret és a tavalyi lánykérés felemlegetése következik. A felettébb bulváros jellegűre sikerült bevezetés után ugorjunk neki in medias res! Sziget, MR2 Színpad, augusztus 17., tehát a fesztivál utolsó napja, este nyolc óra, Amber Smith koncert. Nem okozott meglepést a zenekar, megint önfeledt egy órás bulival szórakoztatta az érdeklődőket. Ez szinte kivétel nélkül minden egyes AS buliról elmondható. Akkor meg miért akarok én szurkálódni? Először is, mert azt is kell egy kicsit, másodszor pedig az a dolgom, hogy valamibe belekössek.
Ha már a zenében és az Amber Smith teljesítményében nem látok kivetnivalót, megszólom a külsőségeket, mivel az úgyis rendkívül fontos az indie fiúknak, lyányoknak. Nem bántom én a csőnacit, nem kell aggódni, mindössze csak szúrta a szemem Kőváry Zoltán angol rendőrsapkája, az alá felvett napszemüveg, a betűrt fekete ing és az oldalán lógó bilincs. Tudom, számít a design meg a trendiség vagy mifene, csak ezzel valahogy a Village People-féle YMCA-re asszociált az ember. A mosolygásom oka később pedig Poniklo Imre néhol esetlenre sikerült konferálása lett. „Egy dal következik.” Mi más következhetne, kérdem én…? Nem súlyos bűnök ezek a zenekartól, annál súlyosabb az én gonoszságom, na de kiengesztelésül jöjjön a beígért dicséret özön!
A Hello Sunnal évek óta nincs, akit ne mozgatna meg a 2000-ben alakult zenekar, de még az Ács Oszkár által szerzett, tavaszra ígért albumra felkerülő új dal, a Simon Says refrénjét is kitörő lelkesedéssel énekelte a nagyérdemű. Arról nem is beszélve, hogy joggal dicsekedtek két szám között, hogy már Németországban is megjelent albumuk. És igen, én is azok között voltam tavaly, akik csitriként olyan visongásba törtek ki, mintha legalább a Beatles vagy Elvis állna az akkor még Pesti Est színpadon, mikor egy srác a záró, I Was the First című dal előtt megkérte barátnőjének a kezét. Poniklo Imre akkor is egy oda nem illő gratuláció-félét mekegett: „Hát, ez fasza!”. Mit mást mondhatnék én is az Amber Smithre? „Hát… fasza!”
Deák Ági
Az Amber Smith még mindig jó. De hogy szóljon is valamiről a cikk; kötelező gonoszkodás, elnézést kérő dicséret és a tavalyi lánykérés felemlegetése következik.
3 megjegyzés:
"Akkor meg miért akarok én szurkálódni? Először is, mert azt is kell egy kicsit, másodszor pedig az a dolgom, hogy valamibe belekössek"- ez nem túl szép hozzáállás (sajnos ez az újságírók dolga, de azért nem szükséges hangsúlyozni, úgyis mindenki tudja)
Én meg aztán pláne nem akarok szurkálódni, de a Simon Says az rajta van a már megjelent Introspective-n. Mondjuk az is lehet, hogy csak én értettem rosszul azt, amit írtál.
Az említett szám valóban rajta van az Introspective-en, viszont az is igaz, hogy Ponikló új szerzeményként konferálta fel, és azt mondta, hogy a következő albumon lesz rajta. Én is ott voltam a koncerten, és hallottam.
T.
Megjegyzés küldése