2008. augusztus 14., csütörtök

Kiscsillag a Szigeten

Lovasi András három éve alakult hobbizenekarának koncertje a puszta véletlen folytán eddig valahogy kimaradt az életemből, restanciámat a nagysátras, késő éjszakai szigetkoncerttel igyekeztem pótolni.

Az időpont és a helyszín ideálisnak tűnt: az A38 sátor befogadóképessége elégségesnek bizonyult, és fél egyre az általános partikedv-mutató is magasra emelkedett a mulatni vágyó közönség körében.

Már a második, Állnak a férfiak című - az erősebbik nem számos képviselője által ars poeticának tekintett - dal előadása közben hullámzásnak indult a padlózat, és kaptuk a port az arcunkba, a sört meg a nyakunkba. Lovasi végig kajánul vigyorgott, mint egy csínytevésre készülő kisgyerek, vagy mint a hőskorban egy Kispál koncerten. A világhíres zenekar (ez nem vicc és nemcsak a tagok szubjektív megítélése: a sátorhoz vezető utamon izgatott külföldiek tudakolódtak nálam az A38 sátor holléte felől) sorra bombázott minket világhíres dalokkal, mint a szívhez szóló Ha én Lennék, a nagy filozófiai fejtegetéseket tartalmazó Fishing in Orfű, de volt egy Péterfy Boritól kölcsönzött dal is, no meg Lovasi elmaradhatatlan nyers poénjai.

A Kiscsillag erőssége és gyengéje egy és ugyanaz: nem lehet nem elvonatkoztatni a Kispáltól, csukott szemmel egy koncerten állva talán még a legelkötelezettebb hívek is összekeverik a kettőt. Reméljük, sokáig ragyog még a Kiscsillag, kapunk még az arcunkba ilyen koszos, izzadtság- és sörszagú rock ’n roll koncerteket.

Mohai Adrienn

Nincsenek megjegyzések: