Május első és leghosszabb hétvégéjén rendezték meg Velencén az első Vizi- és Extrémsport Fesztivált. A Panoráma Kemping adott otthont három napra a szélsőséges sportok kedvelőinek, akik vízen, földön és levegőben, továbbá a színpadok előtt tehették próbára magukat.
A munka ünnepén a fővárosból menekülve, felelősségem teljes tudatában száguldottam a Velencei-tó felé. Sunshine, road movie érzés, az élet rádiós filmzenéjével aláfestve, egészen addig, amíg be nem hajtok a fejér megyei kisvárosba, mert szinte pontosan abban a pillanatban szakad le az ég, meghatározva ezzel az elkövetkező napok időjárását, és nem mellesleg a hangulatát is.
Az első koncerteket lekéstem. A nagyszínpadnak annyi, nem tervezték vízállónak, így az oda tervezett koncertek hirtelen átkerülnek a nagysátorba vagy éppen másnapra. Fellép a Pandagod, Psycho Mutans, Kipu és a Boogie Mamma, mindenki meglepően jól viseli a körülményeket, és a 20-25 fős közönséget. Legnagyobb meglepetésre este 11 után a színpadon két helyi illetőségű, ruháitól zenére megszabaduló hölgy jelenik meg, testőreik társaságában. A szerencsés kiválasztott még a melleik közé is bekukkanthat.
Másnapra az éppen aktuális indie csillagokat ígéri a program, és érkeznek is szépen sorban. A székesfehérvári Jacked nyitja a sort. Az érettségi előtt álló fiúk láthatóan jól érzik magukat, mosolyogva hangolják be a gitárokat, és kezdik el a műsort a színpad előtt ücsörgő 10-20 embernek. Nem sikerül őket táncolásra bírni, igaz, nem is nagyon próbálkoznak. Az Amerikából frissen és új hajszínnel hazaérkezett The Moog váltja a kis kabátosokat. Nekik már sikerül rávenni néhány szűkgatyást, hogy kéz a kézben szaladjon előre és táncoljon, de ez sem változtat azon a tényen, hogy szinte teljesen kihalt a kemping. A Neo hosszas hangolás és gitármutogatás után végre felrázza a közönséget. Persze már sötét van és ilyenkor könnyebb, az éj eltakarja a nem létező tömeget, és végre a színpad hátterében sem látszik a WC hatalmas, fehér komplexuma.
A koncertekkel egy időben egész nap zajlanak a sportrendezvények, talán a beígérttel ellentétben kevesebb az extrém lehetőség, de a sárkányhajós versenyek, motoros bemutatók, paintball és a kajak-póló bajnokság izgalmas időtöltési lehetőségeket tartogatnak. A nagysátorban egymást érik a különböző stílusú és életkorú együttesek koncertjei. A The Devil Came On Horseback dobosa úgy töri egymás után a dobverőket, mintha cukorból lennének. Nagyon fiatalok, és úgy zúzzák a hardcore-t, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Játszik még a Nikson, Nehéz Áram és a Fekete Teve is. Éjfélkor pedig a csütörtökön elmaradt Noise-koncertet is bepótolják a szervezők. A velencei Oasis gyönyörű Orange ládái előtt rázza a haját. Nagyon rock, pontos dobbal, és kicsit túl sokat mondó szöveggel, talán a keresztény rockzene irányában nagyobb sikereket érnének el. Az elektro sátorban elmarad a Kollektíva Tesco Discóba oltott keverése, de a megjelent három embernek ez teljesen mindegy. Másnapra már meg is szűnik ez a helyszín. A környéken lakók rosszul vizsgáztak rave-ből.
Szombat az utolsó nap, ragyogó napsütés, szemerkélő eső, folyamatos szél. A nagyszínpadon Fábián Julianna fellépése kellemes jazzel alapozza meg a hangulatot, majd előkerül a Jazzszerű is, akiket szokatlanul rövid program után a szervezők leparancsolnak, mondván, hogy csúszás van. Pedig nincs is, sőt az Irie Maffia meg sem jelenik, de ők tudják. Talán csak nehezen viselték az MC és a zene diszharmóniáját. A Beat Dis, Balkan Fanatik zárja a fesztivált. Divatbemutatók, capoera bemutató, versenyek, eredményhirdetések, még több koncert és DJ a sátrakban. Ez volt a fesztivál utolsó napja. Talán majd jövőre jobb lesz a marketing és eljön a várt 30-40 ezer ember. Minden kezdet nehéz, de a bátor, vagy talán inkább merész szervezők úgysem adják fel. Jövőre újra ugyanitt, de már egy másik időpontban. Aki pedig most náthás és lázas, az mind Velencén töltötte a hétvégét.
Velence
Vizi- és Extrémsport Fesztivál
Május 2-3-4.
Panoráma kemping
Molnár Csilla
A munka ünnepén a fővárosból menekülve, felelősségem teljes tudatában száguldottam a Velencei-tó felé. Sunshine, road movie érzés, az élet rádiós filmzenéjével aláfestve, egészen addig, amíg be nem hajtok a fejér megyei kisvárosba, mert szinte pontosan abban a pillanatban szakad le az ég, meghatározva ezzel az elkövetkező napok időjárását, és nem mellesleg a hangulatát is.
Az első koncerteket lekéstem. A nagyszínpadnak annyi, nem tervezték vízállónak, így az oda tervezett koncertek hirtelen átkerülnek a nagysátorba vagy éppen másnapra. Fellép a Pandagod, Psycho Mutans, Kipu és a Boogie Mamma, mindenki meglepően jól viseli a körülményeket, és a 20-25 fős közönséget. Legnagyobb meglepetésre este 11 után a színpadon két helyi illetőségű, ruháitól zenére megszabaduló hölgy jelenik meg, testőreik társaságában. A szerencsés kiválasztott még a melleik közé is bekukkanthat.
Másnapra az éppen aktuális indie csillagokat ígéri a program, és érkeznek is szépen sorban. A székesfehérvári Jacked nyitja a sort. Az érettségi előtt álló fiúk láthatóan jól érzik magukat, mosolyogva hangolják be a gitárokat, és kezdik el a műsort a színpad előtt ücsörgő 10-20 embernek. Nem sikerül őket táncolásra bírni, igaz, nem is nagyon próbálkoznak. Az Amerikából frissen és új hajszínnel hazaérkezett The Moog váltja a kis kabátosokat. Nekik már sikerül rávenni néhány szűkgatyást, hogy kéz a kézben szaladjon előre és táncoljon, de ez sem változtat azon a tényen, hogy szinte teljesen kihalt a kemping. A Neo hosszas hangolás és gitármutogatás után végre felrázza a közönséget. Persze már sötét van és ilyenkor könnyebb, az éj eltakarja a nem létező tömeget, és végre a színpad hátterében sem látszik a WC hatalmas, fehér komplexuma.
A koncertekkel egy időben egész nap zajlanak a sportrendezvények, talán a beígérttel ellentétben kevesebb az extrém lehetőség, de a sárkányhajós versenyek, motoros bemutatók, paintball és a kajak-póló bajnokság izgalmas időtöltési lehetőségeket tartogatnak. A nagysátorban egymást érik a különböző stílusú és életkorú együttesek koncertjei. A The Devil Came On Horseback dobosa úgy töri egymás után a dobverőket, mintha cukorból lennének. Nagyon fiatalok, és úgy zúzzák a hardcore-t, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Játszik még a Nikson, Nehéz Áram és a Fekete Teve is. Éjfélkor pedig a csütörtökön elmaradt Noise-koncertet is bepótolják a szervezők. A velencei Oasis gyönyörű Orange ládái előtt rázza a haját. Nagyon rock, pontos dobbal, és kicsit túl sokat mondó szöveggel, talán a keresztény rockzene irányában nagyobb sikereket érnének el. Az elektro sátorban elmarad a Kollektíva Tesco Discóba oltott keverése, de a megjelent három embernek ez teljesen mindegy. Másnapra már meg is szűnik ez a helyszín. A környéken lakók rosszul vizsgáztak rave-ből.
Szombat az utolsó nap, ragyogó napsütés, szemerkélő eső, folyamatos szél. A nagyszínpadon Fábián Julianna fellépése kellemes jazzel alapozza meg a hangulatot, majd előkerül a Jazzszerű is, akiket szokatlanul rövid program után a szervezők leparancsolnak, mondván, hogy csúszás van. Pedig nincs is, sőt az Irie Maffia meg sem jelenik, de ők tudják. Talán csak nehezen viselték az MC és a zene diszharmóniáját. A Beat Dis, Balkan Fanatik zárja a fesztivált. Divatbemutatók, capoera bemutató, versenyek, eredményhirdetések, még több koncert és DJ a sátrakban. Ez volt a fesztivál utolsó napja. Talán majd jövőre jobb lesz a marketing és eljön a várt 30-40 ezer ember. Minden kezdet nehéz, de a bátor, vagy talán inkább merész szervezők úgysem adják fel. Jövőre újra ugyanitt, de már egy másik időpontban. Aki pedig most náthás és lázas, az mind Velencén töltötte a hétvégét.
Velence
Vizi- és Extrémsport Fesztivál
Május 2-3-4.
Panoráma kemping
Molnár Csilla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése