Ne törd szét a gitárt, de maradj punk; vegyél magadhoz egy szintit, forgasd a lemezeket és öltözz furán. Nálunk valószínűleg idiótának néznek majd, de ha francia vagy, sztár leszel. A Daft Punk ma akkora király, mint XIV. Lajos, csak a tagok nem parókát hordanak, hanem robotsisakot. A divat pedig nem Párizsban terem Coco szalonjában, hanem a zenészek hangszerein. A francia elektronikus zene stílusos és összetéveszthetetlen, éppen ezért nehéz kitűnni a megannyi hasonló és magát menőnek tartó előadó közül. Ha valakinek mégis sikerül, arra érdemes odafigyelni, mert egyből gyűlnek a kérdések. Hogyan? Miért? Mitől tudnak ők többet?
Gaspard Augé és Xavier de Rosnay olyanok, mint a legtöbb francia electrozenész. Úgy tesznek, mintha őket az egész hidegen hagyná, közben mégis úgy rakják össze a ritmusokat, hogy azt pontosabban kiszámítani sem lehetett volna. Ez a lazaság első titka. A második pedig az, hogy gitár-rockból át lehet lépni az elektronikába úgy, hogy közben megtartjuk a bőrdzsekinket, mégsem nézünk ki hülyén. A Justice megalkotói kreatív polihisztorok. Grafikusként kezdték, hobbizenészként folytatták, most pedig a világ egyik legfontosabb, legfrissebb elektronikus formációjaként tartják őket számon. Bejárták a hírnév felé vezető modern, myspace-es út minden állomását. 2003-ban remixet készítettek a Simian Never Be Alone című dalához egy rádiós pályázatra. A művet elkezdék játszani klubokban és az interneten, mire 2006-ban a Ten Records We Are Your Friends címmel újra megjelentette, a dalhoz készült videó pedig több díjat is nyert. Eddigre a Justice már további remixeket gyártott olyan előadóknak, mint a N.E.R.D., a Daft Punk vagy Fatboy Slim. Elérkezett hát az idő arra, hogy előálljanak az első saját kislemezükkel, a Waters of Nazareth-tel, majd 2007 nyarán Cross című debütáló albummal.
A Cross egészétől kicsit elütő, derűsebb D.A.N.C.E, és a kultikussá váló videoklip a mainstreambe vezette a két franciát. Nem volt megállás, az MTVDance-től kezdve a rockot játszó MTV2-ig mindenhol ez ment, és a pólók divatot teremtettek. Míg Kanye West egy évvel korábban játékból összeveszett a Justice-szel, amiért elvitték előle a zenetévé legjobb videónak járó díját, addig 2007-ben olyan klippel rukkolt elő Good Life című dalához, melyet a D.A.N.C.E. ihletett. A duó azonban ebben az évben is elvitte előle a legjobbnak járó szobrocskát. A rapper egyébként a Strongerön együtt dolgozott a Daft Punkkal. Ilyen érdekes fúziót láthattunk már a francia electro és a hip-hop között korábban Busta Rhymesnál is (Touch It). Ha már fúzió, akkor a Justice zenéjét tekintve a punk, rock, csöppnyi funk és disco, valamint elektronika ötvözéséről beszélhetünk. Mindenből az van benne ami a legjellemzőbb, mégsem ütik ki egymást, inkább erősítik. Lehetne a Justice egy újabb Daft Punk-klón, valahol az is, mégis, van bennük valami különleges, ami felismerhetővé teszi őket. Ez pedig egy régi lemez karcossága, ami ott van az összes dalukban, a hangmintákban amiket használnak, ami elüt a pontos, tiszta elektronikus dallamoktól. Talán nem volt nagy baj, hogy hobbiból gitáron is játszottak. A Cross hibátlan album, de ennél több kell ahhoz hogy a Justice beleégjen az agyunkba. Az hogy mennyire maradnak meg az újabbnál újabb előadók között, mennyire tudnak majd eredetit alkotni, csak rajtuk múlik. Egy biztos, jó úton haladnak.
Szabó Kata
Gaspard Augé és Xavier de Rosnay olyanok, mint a legtöbb francia electrozenész. Úgy tesznek, mintha őket az egész hidegen hagyná, közben mégis úgy rakják össze a ritmusokat, hogy azt pontosabban kiszámítani sem lehetett volna. Ez a lazaság első titka. A második pedig az, hogy gitár-rockból át lehet lépni az elektronikába úgy, hogy közben megtartjuk a bőrdzsekinket, mégsem nézünk ki hülyén. A Justice megalkotói kreatív polihisztorok. Grafikusként kezdték, hobbizenészként folytatták, most pedig a világ egyik legfontosabb, legfrissebb elektronikus formációjaként tartják őket számon. Bejárták a hírnév felé vezető modern, myspace-es út minden állomását. 2003-ban remixet készítettek a Simian Never Be Alone című dalához egy rádiós pályázatra. A művet elkezdék játszani klubokban és az interneten, mire 2006-ban a Ten Records We Are Your Friends címmel újra megjelentette, a dalhoz készült videó pedig több díjat is nyert. Eddigre a Justice már további remixeket gyártott olyan előadóknak, mint a N.E.R.D., a Daft Punk vagy Fatboy Slim. Elérkezett hát az idő arra, hogy előálljanak az első saját kislemezükkel, a Waters of Nazareth-tel, majd 2007 nyarán Cross című debütáló albummal.
A Cross egészétől kicsit elütő, derűsebb D.A.N.C.E, és a kultikussá váló videoklip a mainstreambe vezette a két franciát. Nem volt megállás, az MTVDance-től kezdve a rockot játszó MTV2-ig mindenhol ez ment, és a pólók divatot teremtettek. Míg Kanye West egy évvel korábban játékból összeveszett a Justice-szel, amiért elvitték előle a zenetévé legjobb videónak járó díját, addig 2007-ben olyan klippel rukkolt elő Good Life című dalához, melyet a D.A.N.C.E. ihletett. A duó azonban ebben az évben is elvitte előle a legjobbnak járó szobrocskát. A rapper egyébként a Strongerön együtt dolgozott a Daft Punkkal. Ilyen érdekes fúziót láthattunk már a francia electro és a hip-hop között korábban Busta Rhymesnál is (Touch It). Ha már fúzió, akkor a Justice zenéjét tekintve a punk, rock, csöppnyi funk és disco, valamint elektronika ötvözéséről beszélhetünk. Mindenből az van benne ami a legjellemzőbb, mégsem ütik ki egymást, inkább erősítik. Lehetne a Justice egy újabb Daft Punk-klón, valahol az is, mégis, van bennük valami különleges, ami felismerhetővé teszi őket. Ez pedig egy régi lemez karcossága, ami ott van az összes dalukban, a hangmintákban amiket használnak, ami elüt a pontos, tiszta elektronikus dallamoktól. Talán nem volt nagy baj, hogy hobbiból gitáron is játszottak. A Cross hibátlan album, de ennél több kell ahhoz hogy a Justice beleégjen az agyunkba. Az hogy mennyire maradnak meg az újabbnál újabb előadók között, mennyire tudnak majd eredetit alkotni, csak rajtuk múlik. Egy biztos, jó úton haladnak.
Szabó Kata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése