Három album ugyanazokkal a számcímekkel. Ez valami vicc? Első ránézésre annak tűnik, de talán engedjük meg nekik, hogy bemutatkozzanak.
Úgy kezdik az ismerkedést, hogy egyből három albumot szabadítanak a zeneszerető közönségre. A hanganyag abban különbözik a három lemezen, hogy mindegyiken más felállásban zenélnek a tagok. Ebből már gyaníthatjuk, hogy ez az újonnan alakult zenekar három tagot számlál, akik hangszereiken (gitár, basszus gitár, dob) felváltva játszanak. Így fordulhat elő, hogy egy szám egyszer egy női énekhangon szólal meg férfi vokállal, majd férfi énekhangon női vokállal, szerepcserével. Az album alig 45 perces, ami megháromszorozva, már egyáltalán nem mondható rövidnek. Gitárriffjeik egyszerűek és nagyon eredetiek, a dob pergős és dinamikus - ahogy az egy lendületes feltörekvő együttesnél illik is -, így kölcsönözve a daloknak punkos, rockos, néhol bluesos jelleget. Ha jobban megnézzük a számcímeket, akkor lehet egy olyan sejtésünk, hogy a zenekar sokat lapozgatta az angol-amerikai irodalmi antológiát, amiből bátran merített dalaik témáihoz illetve szövegeihez. Nem is titkolják, hogy ez másként lenne, bár olyan nevekkel, mint Huck, Tess és Quentin, nem is lehetséges. A triász egy olyan hangoskönyvet rögzített, amire felmondták a leckét hangszereik kíséretében, és ami szól, méghozzá jó hangosan!
Értékelés: 9/10
Barta Olivia
Értékelés: 9/10
Barta Olivia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése