Öt év után tért vissza nagylemezzel a neo-soul összetéveszthetetlen hanggal, tehetséggel és afrofrizurával rendelkező uralkodónője, méghozzá a két részből álló ambiciózus New Amerykah első részével, melynek baljóslatú címe erőteljes társadalomkritikát ígér mai világunknak.
A hip-hop, dzsessz, soul elemekre épített varázslatos zenében ezúttal a hip-hop vált a legfőbb hozzávalóvá, amit Erykah a műfaj legkiválóbb underground producereinek (Madlib, 9th Wonder) segítségével tesz még hangsúlyosabbá. Ennél is meghatározóbb azonban a mézédes hang, ami a legváltozatosabb ízekben jelen meg minden egyes számban. Vad blaxpolation funk indítja be az ember lábát és agyát, amire elszállós, soulos dalok következnek, a Soldierben pedig életre kel a hús-vér, női André 3000, jókora női dögösséggel megbolondítva. Az album törzsét adja a következő három zajos, kattogó, zaklatott hip-hop, közülük a középen lévő Twinkle-ben pedig a lemez „programbeszéde” is elhangzik. A Roots legutóbbi albumainak agresszív politikusságát idéző blokkot oldja fel a lemez utolsó két dala, ahol betekinthetünk az énekesnő saját, különbejáratú világába, ami valószínűleg a felhők fölött van, és fúvósok játszanak alá az angyali hangnak. A New Amerykah annyiban különbözik csak elődeitől, hogy ezt az álomvilágot állítja brutális kontrasztba a mai valósággal.
(A bónusszám, a Honey klipje pedig remek lehetőséget kínál az utóbbi 40 év afro-amerikai zenéjét illető műveltségünk tesztelésére.)
Értékelés: 9/10
Nagy Gergő
A hip-hop, dzsessz, soul elemekre épített varázslatos zenében ezúttal a hip-hop vált a legfőbb hozzávalóvá, amit Erykah a műfaj legkiválóbb underground producereinek (Madlib, 9th Wonder) segítségével tesz még hangsúlyosabbá. Ennél is meghatározóbb azonban a mézédes hang, ami a legváltozatosabb ízekben jelen meg minden egyes számban. Vad blaxpolation funk indítja be az ember lábát és agyát, amire elszállós, soulos dalok következnek, a Soldierben pedig életre kel a hús-vér, női André 3000, jókora női dögösséggel megbolondítva. Az album törzsét adja a következő három zajos, kattogó, zaklatott hip-hop, közülük a középen lévő Twinkle-ben pedig a lemez „programbeszéde” is elhangzik. A Roots legutóbbi albumainak agresszív politikusságát idéző blokkot oldja fel a lemez utolsó két dala, ahol betekinthetünk az énekesnő saját, különbejáratú világába, ami valószínűleg a felhők fölött van, és fúvósok játszanak alá az angyali hangnak. A New Amerykah annyiban különbözik csak elődeitől, hogy ezt az álomvilágot állítja brutális kontrasztba a mai valósággal.
(A bónusszám, a Honey klipje pedig remek lehetőséget kínál az utóbbi 40 év afro-amerikai zenéjét illető műveltségünk tesztelésére.)
Értékelés: 9/10
Nagy Gergő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése