2008. április 23., szerda

MGMT: Oracular Spectacular (Red Ink / Sony-BMG, 2008)

Ha meghallgatjuk a Time To Pretend című nyitószámot, azt hiszem nem kérdés, hogy az eddig idén megjelent legjobb bemutatkozó albumot tartjuk a lemezjátszónkban.

A brooklyni illetőségű Andrew VanWyngarden és Ben Goldwasser az egyetemen találkoztak, ahol miután meghallgatták egymás lemezeit és befejezték tanulmányaikat, 2006-ban gondolták úgy, hogy együttest alapítanak MGMT (= Management) néven. Tavaly már az interneten megjelentették ezt a cédét, de csak idén vált kézzelfoghatóvá. Zenéjükben hallatszik a Muse, a Klaxons és néhol elég erősen a Beatles hatása, de ugyanúgy találkozik benne a pszichedelikus noise a szimpla poppal, vagy az indie a proggal. Utóbbi a ruháikban nyilvánul meg leginkább. A döbbenetesen jó kezdéshez (amihez 3D-s videoklipet készítettek) méltó folytatást az Electric Feelben hallhatunk, illetve az elektronikus, gyerekorról elmélkedő Kidsben. A Pieces Of What az eddigiekhez képest egy elég meglepő, akusztikus szám, ami tökéletesen felvezeti az ez után következő, ugyanolyan színvonalú dalokat. A szürreális képi világot elénk táró, elszállós, a többi számhoz hasonlóan kevésbé érthető szövegű Of Moons, Birds & Monsters is egy remekmű, szintúgy a magányos jövőképet lefestő Future Reflections. Az album egyetlen hibája talán az, hogy nem elég hosszú, de minden egyes hallgatásnál egyre jobb és jobb lesz.

Értékelés: 9/10

Szabó Zita

Nincsenek megjegyzések: