Lehet paradicsommal dobálózni, hogy mi történt a rajongók kedvenc, bájosan hajrázós aerobic-indie-jével, de ez a zenekar akkor is megírta a 2008-as év eddigi legjobb poplemezét!
A We Are Scientists már első albuma után megkapta a magáét azon helyrehozhatatlan "hibájáért”, hogy nem Franz Ferdinand vagy Killers lett belőle, és csak a "másodvonalra” futotta. Pedig nagyon erős anyagot hoztak össze elsőre - csak éppen angolok nem voltak, divatot nem diktáltak, és lemaradtak a "jókor, jó időben"-járatról. Az új korong igen eklektikusra sikerült, hallgatása közben mégsem érződik úgy, hogy szétesne a kártyavár. Már az első számnál gyanús, hogy most egészen mást fogunk kapni, hogy a lemezt valamilyen csillogó pop-köd szállta meg. Sajnos a legjellegzetesebb részletnek számító dobtémák nem köszönnek vissza újra - Michael Tapper kilépésének okán -, viszont minden dal külön életet él, önmagában is megállná a helyét. Hangzásában messze lekörözi az első albumot, ami elég nagy erénynek számít, most tehát arra készüljünk, hogy nem a lábunk fog járni az asztal alatt, hanem inkább gyermeki mosoly ül ki az arcunkra egy röpke háromnegyedóra erejéig.
Értékelés: 9/10
Fedor Nóra
http://www.myspace.com/wearescientists
A We Are Scientists már első albuma után megkapta a magáét azon helyrehozhatatlan "hibájáért”, hogy nem Franz Ferdinand vagy Killers lett belőle, és csak a "másodvonalra” futotta. Pedig nagyon erős anyagot hoztak össze elsőre - csak éppen angolok nem voltak, divatot nem diktáltak, és lemaradtak a "jókor, jó időben"-járatról. Az új korong igen eklektikusra sikerült, hallgatása közben mégsem érződik úgy, hogy szétesne a kártyavár. Már az első számnál gyanús, hogy most egészen mást fogunk kapni, hogy a lemezt valamilyen csillogó pop-köd szállta meg. Sajnos a legjellegzetesebb részletnek számító dobtémák nem köszönnek vissza újra - Michael Tapper kilépésének okán -, viszont minden dal külön életet él, önmagában is megállná a helyét. Hangzásában messze lekörözi az első albumot, ami elég nagy erénynek számít, most tehát arra készüljünk, hogy nem a lábunk fog járni az asztal alatt, hanem inkább gyermeki mosoly ül ki az arcunkra egy röpke háromnegyedóra erejéig.
Értékelés: 9/10
Fedor Nóra
http://www.myspace.com/wearescientists
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése