Az album címével megegyező első kislemez (The Age Of The Understatement) az őrületbe kergetett egy idő után, amikor csak meghallottam monotonitásával, szürkeségével. Így az albumhoz meglehetősen szkeptikusan fogtam neki.
A The Last Shadow Puppets név mögött az Arctic Monkeys és a Rascals frontemberei állnak, név szerint Alex Turner és Miles Kane. Egy sikeres közös turné után Franciaországban vették fel a lemezt James Forddal (Simian Mobile Disco) mint producer és dobos, illetve Owen Pallett-tel (Final Fantasy), aki pedig a London Metropolitan Orchestra vezetésével volt megbízva. A srácok állítása szerint az album írása közben Scott Walker és a korai Bowie volt rájuk hatással, no meg persze Morricone. Jó néhány számban, mint a címadó dalban is érezhető az olasz zeneszerző hatása, mintha csak egy spagetti-western zenéjét hallgatnánk, viszont néhány szám meg akár egy Roger Moore-os James Bond film zenéje is lehetne.
Akik ehhez a lemezhez úgy kezdenek neki, mint egy új Arctic Monkeyshoz, azok nem fognak nagyot csalódni. Az egész albumra rányomja a pecsétjét Turner stílusa, de két különbség feltétlenül van. Az egyik a 22 tagú szimfonikus zenekar jelenléte, a másik pedig, hogy ezekez a számokat nem fogják agyonjátszani az indie bulikon, lévén, hogy nem olyan gyorsak. Azért otthon megéri vele egy próbát tenni.
Értékelés: 8/10
Schultz Antal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése